A Honvédszakszervezet (Hosz) szervezésében június 21-23. között második alkalommal rendezték meg Hódmezővásárhelyen a szerződéses katonák országos konferenciáját. A rendezvényen a Hosz vezetői mellett részt vett a Honvédelmi Minisztérium, a vezérkar, valamint az MH Összhaderőnemi Parancsnokság több vezetője is. A konferencián áttekintették a szerződéses katonák szolgálati-, élet-, és munkakörülményeit, az azokat befolyásoló tényezőket és megfogalmazták javaslataikat a katonai vezetés számára. A rendezvényen a katonák találkoztak és konzultáltak a Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár, a Honvéd Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségbiztosító Pénztár, a HM Kulturális Szolgáltató Kht., az MH Szociálpolitikai Közalapítvány, a HM tervezési és koordinációs főosztály, a HM személyzeti főosztály, a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség, a HM védelemgazdasági főosztály, a lakásfelügyeleti és építéshatósági osztály, valamint a vezérkari titkárság vezetőivel is.
A tanácskozás második napi munkájában részt vett Havril András vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke is, aki kötetlen beszélgetést folytatott a katonákkal. A vezérkari főnök - egyebek mellett - elmondta, hogy minisztérium és a vezérkar vezetői ismerik a szerződéses katonák problémáit, s mint azt már többször hangsúlyozták, a haderőreform jelen szakaszában a fő figyelmet a katonák szolgálati- és életkörülményeinek javítására fordítják. Ugyanakkor mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy az illetménnyel, a lakás- és szociális ügyekkel, az előmeneteli renddel, a kiképzési és szolgálati feladatokkal kapcsolatos problémákat az anyagi lehetőségek függvényében, a prioritások meghatározásával, és sok esetben csak a törvényi és jogszabályi feltételek megváltoztatásával lehet megoldani.
A vezérkari főnök - utalva a Párbeszéd-rendezvénysorozat tapasztalataira - elmondta , hogy gondolkodásmód változtatásra is szükség van, új szolgálati kultúrát kell kialakítani, s a helyben megoldható problémákhoz nem kell külső segítségre várni. A katonai vezetés - mondta - partnernek tekinti a szerződéses katonákat, s a meglévő gondok orvoslásában ötleteiken, javaslataikon kívül tevékeny együttműködésükre is számít.
A konferencia résztvevői levelet intéztek a honvédelmi miniszterhez, melyben a szerződéses katonák juttatásaival, pályamodelljével, szolgálati feltételeivel, valamint a rendszerből kiválók társadalomba való visszailleszkedésének segítésével kapcsolatos javaslataikat fogalmazták meg.
Szerződés a fekvőbetegellátás érdekében
2007.03.31.
A Magyar Honvédség Egészségügyi Központját (MH HEK) érintő, fekvőbetegellátással kapcsolatos finanszírozás biztosítását tartalmazó szerződést írt alá március 31-én délelőtt, Budapesten dr. Rendnek Vilma, a Pest Megyei Egészségbiztosító Pénztár főigazgatója és dr. Németh András orvos dandártábornok, az MH HEK parancsnoka.
Intézkedés a vizitdíjról
2007.02.15.
A MAGYAR HONVÉDSÉG HONVÉD EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT ELŐKÉSZÍTŐ TÖRZS PARANCSNOKÁNAK
64/2007. (HK 3.) MH HEKET
intézkedése
a vizitdíj és kórházi napidíj, és részleges térítési díj megfizetéséről
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 110. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló 1997. évi LXXXIII. törvényt módosító, az egyes egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló 2006. évi CXV. törvény , valamint végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról szóló 4/2007. (I. 22.) Korm rendeletre, továbbá a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 320/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletre, valamint a sürgős szükség körébe tartozó egyes egészségügyi szolgáltatásokról szóló 52/2006. (XII. 28.) EüM rendeletre - a vizitdíj, kórházi napidíj és a részleges térítési díj megfizetésének szabályiról az alábbi
intézkedést adom ki.
1. Az intézkedés hatálya az MH Dr. Radó György Központi Honvédkórházra, az MH Kecskeméti Repülőkórházra, az MH Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézetre, az MH Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézetre és az MH Verőcei Betegotthonra terjed ki.
2. A kötelező egészségbiztosítás keretében egészségügyi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál történő egészségügyi ellátás igénybevétele vizitdíj, kórházi napidíj, illetve részleges térítési díj megfizetésével történik.
3. Vizitdíj megfizetésével igénybe vehető szolgáltatások:
a) Fogászati alapellátás
b) Járóbeteg-szakellátás
c) Járóbeteg-szakellátás keretében nyújtott rehabilitációs ellátás
A vizitdíj összege 300 Ft.
4. Emelt összegű vizitdíjat kell fizetni:
a) Járóbeteg-szakellátás esetében, ha azt a biztosított személy más finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe, mint amelynél a beutaló orvos azt kezdeményezte.
b) Járóbeteg-szakellátás esetében, ha a biztosított személy a beutalóval igénybe vehető ellátást beutaló nélkül veszi igénybe.
Az emelt összegű vizitdíj összege 600 Ft.
5. A vizitdíjat a szolgáltatás igénybevétele előtt kell befizetni.
6. Kórházi napidíj megfizetésével igénybe vehető szolgáltatások: Orvosi beutalás alapján az aktív és krónikus fekvőbeteg szakellátások ide értve a rehabilitációs fekvőbeteg szakellátást is.
7. A kórházi napidíj összege 300 Ft/nap.
8. A kórházi napidíjat a fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátáskor kell beszedni.
9. Részleges térítési díj megfizetésével igénybe vehető szolgáltatások:
a) A fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, ha azt a biztosított beutaló nélkül veszi igénybe, kivéve a sürgős szükség esetét.
b) A fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásnak a beutalási rendtől eltérő igénybevételére, kivéve a sürgős szükség esetét.
10. A részleges térítési díj mértéke annak az összegnek a 30 %-a, ami az adott ellátásért az egészségbiztosító felé elszámolható, azzal, hogy a biztosított által fizetendő összeg nem haladhatja meg a 100.000 Ft-ot.
11. Nem kell vizitdíjat, illetve kórházi napidíjat fizetni:
a) kötelező járványügyi intézkedés
b) katasztrófa-egészségügyi ellátás,
c) népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálat,
d) terhesgondozás, szülés, szülészeti ellátás és gyermekágyas anya gondozása,
e) sürgősségi vagy kötelező gyógykezelés,
f) ha az ellátás kórházi elhelyezésre, vagy a terhelt elmeállapotának pszichiátriai fekvőbeteg-gyógyintézetben történő megfigyelésére irányuló, bírói döntés miatt szükséges,
g) az ellátás igénybevétele során a biztosított elhalálozott,
h) a hajléktalanok ellátására szerződött háziorvosnál és az általa kiállított beutaló alapján bármely más egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe,
i) 18 év alattiak ellátásakor,
j) fogvatartott személyek ellátásakor.
12. Nem kell vizitdíjat fizetni a tartós orvosi kezelések esetében:
a) Rosszindulatú daganatos megbetegedésekben szenvedő betegek oki és tüneti kezelése
b) Vesebetegek dialízis kezelése és az azzal összefüggő vizsgálatok
c) A véralvadás rendszerének veleszületett betegségeiben szenvedők ellátása
d) Véradással összefüggő vizsgálatok
e) Cukorbetegség kezelése
f) Szerv-és szövetátültetésre várók, valamint szerv- és szövetátültetésen átesettek gondozása
g) HIV fertőzés és AIDS betegség kezelés
h) Szkizofrénia, szkizoaffektív pszichózis, súlyos depresszió, súlyos bipoláris szindróma kórképek kezelése
13. Ha ugyanazon szolgáltatónál egy nap több járóbeteg-szakellátást vesz igénybe a biztosított személy, csak egyszer kell vizitdíjat fizetnie.
14. Nem számít külön alkalomnak, ezért kezelésenként nem kell vizitdíjat fizetni
a) injekciós, infúziós kúráért,
b) kötözésért,
c) gyógytorna kezelésért
d) fizikoterápiás kezelésért amennyiben azt nem az orvos végzi.
15. Sürgősségi ellátást nyújtó munkahelyeken (ügyelet, sürgősségi fogadóhelyen sürgősségi osztályon, illetve soron kívüli ellátási igény esetében) a vizitdíjat és a kórházi napidíjat az ellátás igénybevételét követően kell beszedni, amennyiben a sürgős szükség nem állt fenn. Amennyiben az orvosi vizsgálat olyan kórképet állapít meg, amely a sürgős szükség kategóriájába tartozik, de a beteg már fizetett, a szolgáltatónak vizitdíj visszatérítési kötelezettsége keletkezik.
16. Évente összesen 20 napnyi kórházi napidíj fizetése után, ha a biztosított igazolni tudja, nem kell a továbbiakban fizetni.
17. Az egészségügyi szolgáltató jól látható helyre köteles kifüggeszteni a díjfizetési kötelezettségről szóló tájékoztatót, melynek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a fizetendő vizitdíj illetve kórházi napidíj mértékét
b) a részleges térítési díj és a kizárólag térítési díj mellett igénybevehető ellátások díjait
c) a fizetés helyét
d) a fizetés általa elfogadott módjait
e) az általa elfogadott vizitbérlet fajtáinak felsorolását
f) tájékoztatást hogy a vizitdíjat az adott napon először igénybevett ellátás kezdetéig meg kell fizetni kivéve, ha sürgősségi ellátásról kiderül, hogy indokolatlanul kérték.
g) a napidíjat az elbocsátáskor kell megfizetni
h) az igénybe nem vett ellátásért fizetet vizitdíj, illetve az igazoltan több napidíj illetve a törvényi mentesség ellenére beszedett vizitdíj illetve napidíj visszafizetésének módját
i) amennyiben egy épületben több egészségügyi szolgáltató is működik az egyes szolgáltatók által nyújtott ellátások körét és helyét
j) a vizitdíjat minden alkalommal be kell fizetnie a biztosítottnak. Amennyiben biztosított külön a háziorvosi alapellátás (beleértve a fogászati alapellátás) és külön a járóbeteg-szakellátás (beleértve a fogászati szakellátást) területén 20-20 alkalommal nem emelt összegű vizitdíjat fizetett a 21. alkalomtól a jogszabályi feltételek szerint igényelheti azt vissza az illetékes jegyzőtől. (Ez a jog nem érinti a szolgáltató jogosulatlanul beszedett vizitdíj visszatérítési kötelezettségét.)
18. Az egészségügyi szolgáltató szabályzatában határozza meg a vizitdíj és kórházi napidíj befizetésének módját.
19. A vizitdíj és kórházi napidíj fizetési kötelezettség teljesíthető:
a) Készpénzzel
b) Az egészségügyi szolgáltató döntése alapján
vizitbérlettel-
az erre a célra rendszeresített automata által kiadott- vizitdíj, illetve kórházi napidíj befizetését igazoló bizonylattal
az- önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak által kiadott egészségpénztári kártyával
egyéb készpénz helyettesítő eszközzel-
20. Az egészségügyi szolgáltatónak biztosítania kell a személyi- és tárgyi feltételeket ahhoz, hogy a vizitdíj
a) készpénzben
b) a szolgáltató telephelyén illetve telephelyein
c) az általa meghatározott pontokon, módon befizethető, illetve beszedhető legyen
21. A beszedett vizitdíjról, illetve kórházi napidíjról nyugtát, illetve számlát kell kiállítani, amelynek tartalmaznia kell:
a) annak megjelölését, hogy az adott bizonylat számlának vagy nyugtának minősül,
b) az egészségügyi szolgáltató megnevezését, címét,
c) az egészségügyi szolgáltatást igénybevevő nevét és TAJ számát,
d) a megfizetett összeget,
e) a befizetés alábbi jogcímének megjelölését:
háziorvosi vizitdíj (ideértve a fogorvosi alapellátásért fizetett vizitdíjat), vagy szakorvosi vizitdíj, vagy kórházi napidíj, f) fizetés módját,
g) a teljesítés időpontját,
h) a számla, illetve nyugta sorszámát.
22. Az egészségügyi szolgáltató mentesül külön bizonylatadási kötelezettsége alól, amennyiben a vizitdíj illetve napidíj befizetésére automata igénybevételével történik, feltéve, ha az alkalmazott eszköz a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő tartalmú bizonylat két példányban történő kiállítását elvégzi.
23. A beszedett vizitdíj és kórházi napidíj az egészségügyi szolgáltató saját bevételét képezi és Egészségbiztosítási Alapból történő támogatásnak minősül.
24. Az intézkedés az aláírása napján lép hatályba, rendelkezéseit 2007. február 15-től kell alkalmazni.*
